GY.I.K. - Adózás
A jelenlegi tőzsdei árfolyamhoz képest alacsonyabb áron vásárolt tőzsdei részvényeket át kell-e kötni annak érdekében, hogy a 2006. szeptember 1-ét követő értékesítéskor kedvezőbb adózási feltételeket lehessen elérni?
Nem, mert az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény vonatkozó szabályai értelmében a befektető tulajdonában 2006. augusztus 31-én lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására a befektető választhatja a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdei tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát.
Hogyan kell a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem után adózni?
Az adóévben a tőzsdei ügyletben bevételt szerző magánszemély köteles az adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg.
A nyilvántartásnak az Szja tv. szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget).
Az adóalap kiszámításához használhatja az általunk küldött bizonylatot a tőzsdei ügyletekről, a WebBroker rendszerünk értékpapírforgalmi naplóját, ahol az excel táblázatkezelővel kompatibilis formátumban letöltheti számítógépére az értékpapírforgalmat, illetve a nyereség/veszteség menüpontban található kimutatást.
Adóhatósági ellenőrzés esetén az ügyfél által vezetett nyilvántartás a mérvadó.
Milyen tételek csökkenthetik a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmet?
A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet - legfeljebb annak mértékéig - csökkenteni lehet a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben
1. átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek (ideértve a KBC EQUITAS Zrt. díjjegyzékében az értékpapír megszerzéséhez, tartásához stb. kapcsolódó költségeket) együttes összegéből azzal a résszel, amely meghaladja az átruházás ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség),
2. összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteséggel,
3. az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben vagy az adóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben az a)-b) pont szerinti összegnek az adott évben a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet meghaladó - az adott évi bevallásban feltüntetett - részével (elhatárolt tőzsdei ügyletből származó veszteség) a magánszemély döntése szerinti megosztásban.
A valós idejű adatszolgáltatás (equitas terminal) díjával lehet e csökkenteni a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmet?
Az szja-törvény 67/A. § (3) bekezdése szerint az értékpapírral kapcsolatos járulékos költséges számolhatók el a nyereséggel szemben. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés bb) pontja szerint járulékos költségnek kell tekinteni többek között a "külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is".
A fenti szabály a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIlI. törvény (a továbbiakban: Befektetési törvény) előírásaira utal. E törvény 5. § (1) bekezdése határozza meg a befektetési szolgáltatási tevékenység, míg (2) bekezdése a kiegészítő szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat.
E szolgáltatások körébe a valós idejű adatszolgáltatás nem tartozik. Ugyanakkor a Befektetési törvény 8. § (5) bekezdés g) pontja szerint "a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag ... pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést ... folytathat".
Tehát, mivel a Befektetési törvény külön szabálya kiemeli, hogy az információ értékesítés, így a valós idejű adatszolgáltatás a befektetési szolgáltatástól és kiegészítő szolgáltatástól eltérő, egyéb szolgáltatás, így az az értékpapírral kapcsolatos járulékos költségnek nem tekinthető, tehát a tőzsdei ügyletből származó nyereséggel szemben sem számolható el.
Kap-e tájékoztatást az APEH a befektetési szolgáltató társaságtól a tőzsdei ügyletekből származó jövedelemről?
Jogszabályban előírt kötelezettség alapján az Equitas Zrt. az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a tőzsdei ügyletekről a magánszemély részére kiállított bizonylat tartalmáról.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét, adóazonosító számát, valamint a magánszemély részére az adóévben általa kiállított bizonylatban feltüntetett összesített adatokat.
Milyen mértékű adó terheli a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmeket?
A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója 16 %.
Adózás szempontjából mi tartozik a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem fogalmába?
A tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben
1. átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, ha az nem minősül kamatnak, illetve
2. összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyereség.
Adózás szempontjából mi tartozik a kamatjövedelem fogalmába?
A szabályozás értelmében a továbbiakban kamatjövedelemnek minősül egyebek mellett
1. bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat;
2. a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében
1. a magánszemély tulajdonosnak kamat és/vagy hozam címén fizetett - a b) pontban nem említett - bevétel,
2. a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész.
Milyen mértékű adó terheli a kamatjövedelmet?
A kamatjövedelem után az adó mértéke 16 %.
Hogyan kell a kamatjövedelem után adózni?
Az adót, amennyiben a kamatjövedelem 1. kifizetőtől (tehát például befektetési szolgáltató társaságtól) származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; 2. 3. nem kifizetőtől származik - a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg és fizeti meg, továbbá az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint vallja be. a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó szabályainak figyelembevételével.
Mikor kell először adózni a kamatjövedelmek után?
A kamatjövedelem adójára vonatkozó rendelkezéseket a 2006. augusztus 31-éig megkötött szerződések esetén a 2006. augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamatra kell először alkalmazni, illetve amennyiben a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték - az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az Szja tv. 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem után?
A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.
Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni a kamatjövedelem után?
A kamatjövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.
Milyen tőkepiacról származó jövedelem után és milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?
Egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
1. vállalkozásból kivont jövedelem,
2. értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
3. 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
4. árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint 5. ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalékos mértékű (2007. január 1. után 14 százalékos mértékű) egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában, meghatározott jövedelmei után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetés felső határát.(400.000 Ft, 2007. január 1. után 450.000 Ft) (4) A magánszemély a meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás alapját képezi.
A diszkont kincstárjegyek hozama milyen jövedelemnek minősül?
A diszkont kincstárjegyek hozama kamatjövedelemnek minősül.
Mit jelent a „NYESZ-R” számla a nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében?
Az Szja tv. 3. § 76. pontjának értelmező rendelkezései szerint nyugdíj-előtakarékossági számla a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben (2005. évi CLVI. törvény) meghatározott számlavezető által vezetett, az említett törvény szerinti számlák együttese, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákon, továbbá a velük kapcsolatos, e törvény rendelkezéseinek alkalmazásához előírt bizonylatokon „NYESZ-R” megkülönböztető jelzést alkalmaz.
Tehát a 2006. augusztus 31-ét megelőzően kötött megállapodás alapján vezetett egy nyugdíj-előtakarékossági számlán, továbbá az előírt bizonylatokon „NYESZ-R” megkülönböztető jelzést kell alkalmazni.
A 2006. szeptember l-jét megelőzően befizetett összegekre vonatkozó nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat megtételére, és annak alapján történő átutalásra az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összegek átutalását az adóhatóság csak a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesíti.
A nyugdíj-előtakarékossági számlákon végzett tranzakciók után mekkora adó mértéke?
A nyugdíj-előtakarékossági számlákon végzett tranzakciók után nem kell adót fizetni.
Az új szabályozás szerint nyugdíjas köthet-e nyugdíj-előtakarékossági számlákra szerződést befektetési szolgáltató társasággal?
A nyugdíj-előtakarékossági számlákra vonatkozó szabályozás új eleme, hogy megszűnt az a kikötés, amelynek értelmében nem jogosult nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodást kötni az a természetes személy, aki már nyugdíjra jogosult.
Milyen feltételek mellett minősül nyugdíjszolgáltatásnak a nyugdíj-pénzszámlán nyilvántartott követelés?
Nyugdíjszolgáltatásnak minősül a pénzszámlán nyilvántartott követelés, a nyugdíj-értékpapírszámlán és/vagy nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök összege, ha az előtakarékoskodó a felmondás időpontjában igazolja, hogy jogosult a vonatkozó jogszabályban (Szja tv. 3. §) meghatározott feltételek szerint nyugdíjra, illetve a számla felmondásra a számlanyitást követő harmadik adóévben, vagy azt követően kerül sor.
Milyen következményekkel jár, ha az előtakarékoskodó a nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nemnyugdíj-szolgáltatásról rendelkezett?
Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett,
1. az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem teheti meg az a számlára befizetett összegek alapján lehetséges adójóváíráshoz kapcsolódó nyilatkozatot, (tehát nem igényelhet adójóváírást) valamint
2. a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat(ok) alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összege(ke)t köteles húsz százalékkal növelten visszafizetni.
3. a befektetések adómentességének korrekciója végett a felvétel évében a magánszemély egyéb jövedelmének minősül a számlán található követelésnek azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által teljesített befizetések és átutalások, az osztalékból származó jövedelemként jóváírt és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt adó együttes összegét Ezeket a magánszemély az adóbevallása benyújtásáig köteles megfizetni.
Milyen következményekkel jár az előtakarékoskodó számára, ha elmulaszt nyilatkozatot tenni a nyugdíj-előtakarékossági számlák „NYESZ-R” megjelöléséről?
A 2006. szeptember 1-jét megelőzően befizetett összegekre vonatkozó nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat megtételére, és annak alapján történő átutalásra az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összegek átutalását az adóhatóság csak a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesíti.
A számlavezető legkésőbb a vonatkozó jogszabály hatálybalépését követő három munkanapon belül (2006. szeptember 5-ig) fel kell szólítania a magánszemélyt a nyugdíj-előtakarékossági számla „NYESZ-R” jelölésének megtételére, valamint tájékoztatja a nyilatkozattal kapcsolatos adójogi tudnivalókról, különös tekintettel az Szja tv. 44/B. §-ának e törvénnyel megállapított (10) bekezdésében foglaltakra.
A hivatkozott pont rendelkezése szerint adott nyilatkozat alapján a számlavezető „NYESZ-R” megkülönböztető jelzést 2006. szeptember 1-jétől alkalmazhatja. A felek bármelyikének késedelme esetén igazolási kérelem alapján és egyébként az e rendelkezéssel összefüggő jogvitában a számlavezető székhelye szerint illetékes adóhatóság engedélyezheti az említett megkülönböztető jelzés említett időponttól történő alkalmazását.
Ha a magánszemély egyidejűleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére, e törvény alkalmazásában csak egy - az elsőként adott - nyilatkozat alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlák minősülnek nyugdíj-előtakarékossági számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll.
Az azonos keltezéssel adott több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes. Ha a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott számláról az adóhatóság megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.
A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem esetén csak az adott befektetési szolgáltatónál elért nyereséget, illetve veszteséget lehet „összeszámítani”?
A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem esetén az adott évben a tőzsdei ügyletek nyeresége, illetve vesztesége nem csak befektetési szolgáltatónként, illetve egyes ügyletenként, hanem az adott adóévben az adott befektető összes ügyletére nézve "egyenlegezhető", függetlenül az igénybe vett befektetési szolgáltató számától.
Mi a különbség a tőzsdei ügyletből származó jövedelem, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem között?
Az új szabályozás megkülönbözteti a „tőzsdei ügyletből származó jövedelmet”, illetve az „árfolyamnyereség” kategóriáját. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem a Tpt.szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, ha az nem minősül kamatnak, illetve az összetett vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek egyebek mellett az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni, így például a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem.
(Példával érzékeltetve: A BÉT-en részvényre kötött ügyletből származó jövedelem tőzsdei ügyletből származónak, ugyanarra a részvényre a tőzsdén kívüli forgalomban kötött adás-vételből származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.)
Kell-e számlát kiállítania a KBC EQUITAS Zrt-nek az általa levont jutalékokról, díjakról az Ügyfelei részére?
Nem, mert az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. számú törvény (ÁFA-törvény) 165. § (1) a) pontja szerint az a szolgáltató mentesül az általános számlaadási kötelezettség alól, aki ÁFA-mentes szolgáltatást nyújt. A Társaságunk pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatásai és az ügyfélszámlák vezetése az ÁFA-törvény 86. § (1) bekezdése szerint adómentes tevékenységek.
Számla helyett – igény esetén – Társaságunk számviteli bizonylatnak minősülő számlaértesítőt juttat el Ügyfeleihez az általuk választott gyakorisággal. A költségek igazolásánál ez a számviteli bizonylat ugyanazon célra alkalmas, mint egy számla. A számlaértesítő szolgáltatásunkra vonatkozó igényét az Ügyfélszolgálaton jelezheti.
A szolgáltatás napi, havi, negyedéves és éves gyakorisággal kérhető. Díja postai úton 350 Ft/alkalom,, e-mailen keresztül pedig ingyenes.