Befektetési alap fogalma. A befektetési alap egy jogi személyiséggel felruházott vagyontömeg, amely a befektetők pénzét összegyűjtve - kihasználva az így létrejött nagyobb tőkeméretet – azt költséghatékonyan és diverzifikáltan befekteti.
A befektetési-jegyek megvásárlásával válunk a befektetési alap tulajdonosává, azok értékének és számának szorzata adja megtakarításunk aktuális, pénzben kifejezett értékét.
Mindig egy ún. alapkezelő hozza létre és üzemelteti.
A befektetésből eredő költségek, illetve hozamok az alap "tulajdonosai", vagyis a befektetési jegyek gazdái között tulajdoni arányuknak megfelelően kerülnek szétosztásra.
A befektetési alapok típusai.
A pénzpiaci alapok: rövid lejáratú, minimális kockázatú értékpapírokba és banki instrumentumokba fektetnek. A portfólió alkotóielemei diszkontkincstárjegyek, államkötvények, pénzintézeti és vállalati kötvények. Ezek mellett "A" hitelminősítésű bankok bankbetéteit, illetve minimális készpénzt is tartalmazhat. Az eszközök között az állampapírok dominálnak.
A portfólió befektetési stratégiájának célja, hogy rövid lejáratú papírokba való befektetéssel a legalacsonyabb kockázat vállalása mellett stabil, kiszámítható, infláció feletti hozamot érjen el hosszú távon. Ez a befektetési politika a kockázatkerülő ügyfelek számára ideális.
A kötvény alapok: kockázatmentesnek minősülő értékpapírokat - például a magyar állam által kibocsátott államkötvényeket, diszkontkincstárjegyeket - és alacsony kockázatú jelzálogleveleket, vállalati kötvényeket, bankbetéteket, banki értékpapírokat tartalmaznak. A befektetései között szerepelhetnek vállalati kötvények, jelzáloglevelek, rövid lejáratú bankbetétek és banki értékpapírok. Ez lehetővé teszi a befektető számára, hogy magasabb hozamlehetőségeket kínáló piacokat is elérjen ezen a befektetési alapon keresztül.
A cél a befektetett tőke értékének megőrzése és versenyképes pozitív reálhozam elérése. A befektetési politika az állampapírok eltérő kamatlábszerkezetében rejlő lehetőségek és a jelzáloglevelek, vállalati kötvények kamatfelárának kihasználásával törekszik előnyös hozam elérésére, így biztosítva az elvárt reálhozamot.
Az ingatlan alapok: a múltbeli kockázati és hozamadatok alapján az államkötvény és a részvénybefektetések között kiegyensúlyozott átmenetet képeznek, azaz az állam-kötvényeknél magasabb, míg a részvényeknél alacsonyabb az ingatlanbefektetések által várhatóan hosszú távon elért hozam és az általuk megtestesített kockázat.
Az ingatlan alapokat elsősorban a mérsékelt kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező befektető számára lehet vonzó.
A részvény alapok: célja a befektetett eszközökön - közép és hosszú távon - magas értéknövekedés elérése, jó növekedési lehetőségekkel rendelkező részvényekből álló és jól diverzifikált egységalap kialakításával. A részvények kiválasztását az egyes vállalatokra, iparágakra vonatkozó, valamint az egész gazdaságot átfogó elemzések segítik. A befektetési kockázatok minimalizálását az alapot alkotó részvények várható teljesítményének folyamatos elemzése, előrejelzések készítése szolgálja.
A részvény alapok tovább oszthatók területi szektorok szerint - pl.: fejlődő országok, USA, globális, nemzeti alapok -, illetve iparágak szerint - pl.: gyógyszeripari, energetikai, számítástechnikai, alternatív energiahordozók részvényeit tartalmazó alapokra.
A részvény alapokat magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező befektetőknek lehet alkalmas befektetés.
Diverzifikáció. Célja a befektetés felosztása különböző kockázatú és lejáratú pénzeszközbe a kockázat csökkentése céljából. A diverzifikáció megvalósítható egy befektetési kategórián belül: pl. több részvény (BUX-indexet követő diverzifikált alap több részvényből álló portfolió, így a benne található részvények hozama és kockázata egymást kiegyenlítheti), vagy különböző befektetési kategóriák kombinálásával (részvény, állampapír, ingatlan stb.).
Átváltás. Egy-egy befektetéshez kötött megtakarítási forma több befektetési alap használatát teszi lehetővé egyidejűleg. Az átváltás ezen alapokban lévő tőke, vagy egy tőkerész átcsoportosítását jelenti. Ezzel lehetősége nyílik a befektetőnek a piaci trendeknek megfelelően a befektetési stratégiáját megváltoztatni, vagyonát más alapba átforgatni.
A hozam számítása. A hozam azt mutatja, hogy mennyivel ér többet a befektetésünk egy időszak végén, az időszak elejéhez képest. Mindig egy-egy múltbéli időszakra vonatkoznak, általában egy, három és hat hónapra, illetve egy, három és öt évre. A hosszútávú hozamokra figyeljünk, mivel az egy évnél rövidebb, évesített hozamok félrevezetők lehetnek. Mérlegeljük, hogy az emelkedési tendencia a jövőre nézve is fenntartható-e, ezt elemzésekből, mögöttes hírekből tudhatjuk meg.
Milyen befektetési alapot válasszunk? Fontos, hogy pontosan fogalmazzuk meg befektetésünk célját!
A kiválasztás alapvetően három tényező függvénye:
- milyen időtávban gondolkodunk: ez talán a legfontosabb, hiszen rövid távra alacsonyabb kockázatú alapot érdemes választani, közép vagy hosszútávra viszont dinamikus alap lehet megfelelőbb.
- mekkora kockázati szintet tudunk vállalni: pontosan kell tudni, hogy mekkora összeget tudunk nélkülözni. Magas kockázatú alapba olyan pénzösszeget érdemes befektetni, amelyre huzamosabb ideig nem lesz szükségünk.
- milyen deviza-környezetben (pl. forint, euró, dollár stb.) szeretné megtakarítását elhelyezni.
|
