Határidős kereskedelem

Egyre jelentősebb határidős piac

A határidős kereskedelem a világ meghatározó piacain lényegesen nagyobb volumenű, mint az azonnali piac (pl. részvénypiac), mind forgalmában, mind kötésszámában. A Budapesti Értéktőzsde sajátossága, hogy a határidős piacon szinte csak a magyar magánbefektetők kötnek, ezért jelentősége – a nemzetközi piacokhoz képest – lényegesen elmarad az azonnali piactól, ahol a részvényekkel leginkább a külföldi befektetők kereskednek.

Ez az oka annak, hogy a határidős termékek közül, csupán egy, az adott év decemberi lejáratú BUX kontraktus termék nevezhető megfelelően likvidnek. Ugyanakkor büszkék lehetünk arra, hogy létezik olyan határidős tőzsdei termék, amiben a belföldi befektetők dominálnak, mégis felveszi a versenyt a határtalan tőkeellátottsággal rendelkező külföldi befektetők „uralta” azonnali piaccal.

A határidős kereskedés lényege

A KBC Equitas rendszereiben 2005. decemberétől érhető el a határidős szolgáltatás. A Budapesti Értéktőzsde határidős termékére kezdeményezett üzletkötés a jövőben egy meghatározott időpontra történő üzletkötést jelent. A jövőbeni meghatározott időpont jelenti a termék lejáratát, az ügylet kifutását. A szabványosított határidős piacon a kereslet-kínálat adta határidős árfolyamváltozás naponta egyszer, a nap végén, a határidős termék elszámolóáraként elszámolódik.

A napi árfolyamváltozásra a termék lejáratáig vagy a nyitott pozíció lezárásáig (ami minden kereskedési napon eszközölhető) az ügyfélnek fedezetet kell képeznie. Amennyiben a pozíció a termék lejáratáig nyitva marad, a lejárat napján meghatározott hivatalos elszámolóára alapján számolódik el (záródik a nyitott pozíció). A lejárati elszámoló ár a lejárati napon a szabad szakaszban történő kereskedés 16. percének első másodpercétől az 56. perc 0-dik másodpercéig tartó 40 percben számolt 480 indexértékből kivéve a három legnagyobb és legkisebb értéket, a maradék 474 indexérték számtani átlaga, az árlépésköznek megfelelően kerekítve.

A napi elszámolás (elszámolóár alapján) vételi pozíciónál úgy történik, hogyha az elszámolóár magasabb, mint a nyitott vételi pozíció értéke, akkor a különbözet jóváíródik, ha az elszámolóár alacsonyabb, mint a nyitott vételi pozíció értéke a különbözet levonásra kerül, amennyiben eladási pozíciót nyitottunk éppen fordítva reagál a pozíciónk a magasabb vagy alacsonyabb elszámolóárra.

Az Ügyféltől megkövetelt fedezet biztosítása a nyitott pozíció lezárásáig vagy kifutásáig kötelező, annak megfelelő mértékéről a kondíciós lista alapján az ügyfél kötelessége gondoskodni.

Mitől függ a határidős termék ára?

A határidős termék ára leginkább attól függ, hogy a befektetők az alaptermék (pl. részvény), vagy alapérték (pl. BUX) jövőbeni értékének változásával kapcsolatosan mit gondolnak, emelkedést várnak vagy csökkenést, tehát optimisták vagy pesszimisták az alaptermék, alapérték növekedésével kapcsolatban.

Miért kiemelt kockázatú a határidős termék?

A határidős termék árát nem kell kifizetni, csak az árfolyamának változására kell fedezetet biztosítani. Ebből következik, hogy a fedezetként megkövetelt összeg lényegesen kisebb, mint a termék ára, tehát ugyanannyi pénzből sokkal nagyobb határidős pozíció nyitható, mint például az azonnali piacon, ahol a részvény teljes árát ki kell fizetni. A nagyobb pozíció, negatív árfolyamváltozás esetén, lényegesen nagyobb veszteséget eredményezhet. Felhívjuk minden tisztelt ügyfelünk figyelmét a határidős kereskedés kiemelt kockázatára!